Szőlőink jellemzése
FRONTPAGE_NO_TRANSLATION_AVAILABLE

Cabernet Franc

A cabernet franc vagy cabernet frank világfajtának tekinthető vörösborszőlő, nemzetközi besorolás szerint a "nagy" kékszőlő fajták egyike. Bora kiváló, fajtajelleges, sokrétegű bor: az érett gyümölcsösség mellett kellemesen fanyar, nagy extrakt tartalmú, bársonyos, sötét bíbor színű ideális vörösbor.

Kép

JeJellemzői: Tőkéje közepesen erős növekedésű, kis illetve közepes terméshozamú. Levele szabályos öt karéjú, kissé megnyúlt; a levélerek töve és a levélnyél pirosas színezetű. Fürtjei kicsik vagy közepesen nagyok, átlagosan 100 grammosak, kis, gömbölyű, hamvas, sötétkék vékony héjú bogyói jellegzetesen fűízűek. Késői érésű fajta, október első felében érik, cukortartalma általában magas. Fagytűrő képessége kitűnő, a betegségekre kevéssé hajlamos.
Borászati szempontból a cabernet franc sok közös tulajdonságot mutat a cabernet sauvignonnal: legfontosabb, hogy mindkét fajta kiemelkedő minőségű, élénk savakban gazdag bort ad. A cabernet franc önállóan és más borokkal házasítva is kiváló. A cabernet franc bor mélyvörös színű, száraz minőségi vörösbor, jelentős extrakt és élénk csersavtartalommal. Illatában a piros bogyós gyümölcsök – főként a málna, cseresznye, szilva és eper – jelennek meg, borsos fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi.


Cabernet Sauvignon

Származási helye Franciaország.

Kép

Jellemzői: Tőkéje gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű. Fürtje kicsi, vállas, közepesen tömött vagy laza. Érése október eleje.
Bora különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagban gazdag. A jó évjáratok nagyon hosszú idő alatt fejlődnek ki, ez legalább 5-6 év. Az új kishordós (barrique) érlelés még tartósabbá teszi a bort, de néha nyújtja az érlelési időt is. A vörösborok királyának is nevezik, hiszen elképesztő magasságot képes elérni a különleges minőséget jelentő ranglétrán.
A Cabernet Sauvignon bora gránátvörös színű, avarillatba hajló, finom csersavban és zamatban különösen gazdag. A Cabernet Sauvignon rendkívül komplex illat- és íz-jegyzékkel bír. Ízeiben a fekete ribizke, a szeder és az eukaliptusz ismerhető fel. Illata talán a cseresznye és cédrus illatával írható le, de megjelenik benne a füge, a csokoládé és a meggy is. Tanninban gazdag, mint a Cabernet Franc. Alkoholtartalma ritkán marad 12 százalék alatt. A jó évjáratok hosszú, akár 5 év érlelést is kívánnak, hogy elérjék leggazdagabb állapotukat. Testessége és meghatározó fajtakaraktere cuvée borokban is kedvelt. Mindkét cabernet-ből jellegzetes ízű borok készülnek.


Furmint

A furmint, vagy furmin fehér borok készítésére alkalmas szőlőfajta, a Vitis vinifera Pontian Balcanica ága, jellegzetes magyar fajta, a legjobban aszúsodó magyar szőlő. Eredete nem pontosan ismert, vannak, akik szerint Dél-Itália, mások szerint a mai Horvátország és Szerbia területén elterülő Szerémség, de lehet a mai Magyarország is.

Kép

Jellemzői: A fajtacsoporton belül megkülönböztethetünk fehér, piros és változó furmintot. A legelterjedtebben termesztett, domináns változat a fehér furmint egy későn – október második felében – érő fajta. Tőkéje erőteljes növekedésű, a talaj iránt nem igényes; közepes illetve bőtermő fajta. A levele alig tagolt, szélessége és hosszúsága nagyjából megegyező, vastag, kissé hólyagos. Fürtje laza, középnagy (átlagsúlya 10 dkg), bogyói közepes nagyságúak, sárgászöldek, napos oldalukon rozsdásak, hosszú nyelűek, kissé vastag héjúak, ropogósak, lédúsak, jól beérve szépen aszúsodnak.
Bora savdús, önálló, harmonikus összetételű, jellegzetes finom illatú és kellemes ízű pecsenyebor, illetve aszúsodva finom csemegebor (aszú, szamorodni) – ez az édes tokaji aszú alapszőlője.
Nemrég a világhírű borkritikus, Jancis Robinson is ódákat zengett erről a szőlőfajtáról, és mi csak egyetérteni tudunk vele. Rendkívül sokoldalú, készülhet belőle friss, körtés-almás, gyümölcsös bor. Komoly, nagytestű, gazdag és ásványos, amelyben fontos szerepük van ebben a talaj változatosságána, minden dűlőben más-más karaktert és stílust kölcsönöz a boroknak. Külön öröm, hogy egyre több kiváló ár-értékű bor is szerepel a száraz furmintok között. Illata birsalma, birskörte, barack - friss és aszalt-, őszibarack, szegfűszeg. A friss furmintokban kukorica, sósság, kovakő és föld.


Hárslevelű

A hárslevelű (szlovákul Lipovina, németül Lindenblättriger, franciául Feuille de Tilleul ) a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtája a Vitis vinifera Pontian Balcanica ágából. Minőségi fehérborszőlő, hazai elterjedtségét tekintve a kilencedik leggyakoribb fajta.

Kép

Jellemzői: Tőkéje erős növekedésű, ritka lombozatú, egyenletesen és bőven teremő. Levele ép, kerek; fürtje igen hosszú, laza szerkezetű; bogyói közepesen nagyok, gömbölyűek, vékony héjúak, lédúsak. Napos, száraz fekvésű dűlőkben jól aszúsodnak. 
SSzáraz borként a Hárslevelű sűrű, testes, zöldesarany színű, erős fűszer-, virágpor- és virágillatú ital.
Bora: fajtajelleges, finom, hársméz illatú és zamatú, testes. Több éves érlelés során kiváló minőségű.


Kövidinka

A kövidinka hazánkban egy őshonos, késői érésű fehér szőlőfajta. A természetes fajtarendszerezés szerint a balkáni változatcsoportba tartozik. Az Alföld szőlőtermesztésének meghatározó szőlője volt. További nagyobb ültetvényeit Közép-Európában – Szlovénia, Románia és a Balkán-félsziget bortermelő területein találjuk.

Kép

ellemzői: Kiváló termelési biztonságú szőlőfajta. Levele kerek, alig tagolt. Fürtje tömött, a bogyók zöldes pirosak, alacsony savtartalmúak. Késői érésű, rendszerint október második felében szüretelik, nem ritkán kisebb fagyok és lombhullás után. Ültetvényeit az őszi fagy gyakran megperzseli, ilyenkor az elvékonyodott bogyók a cukortartalmukat koncentrálják, jobb minőségű (18-22 mustfok) mustot adnak. A kövidinka ellenálló és alkalmazkodóképessége igen jó, talajban sem válogat, zöldmunka igénye kicsi, a téli, tavaszi fagyok után jól regenerálódik.
Bora könnyed, lágy kellemes zamatú bor, fajtajelleges illattal.Gyógynövényes, csalános, gyümölcsös illat, friss, szomjoltó, vidám ízvilág. Reduktív bor, irányított erjesztés alacsony hőmérsékleten tárolva.
Ebből a szőlőből, amely a természeti viszontagságokat nagyon jól tűri, reduktív technológiával gyümölcsös, üde, finom savakkal rendelkező, lágy karakterű, zamatos bort készítettünk, melynek finom illatában a rezeda zöld alma fedezhető fel. Fogyasztását fűszeres ételekhez, sültekhez ajánljuk 10-12°C-on.


Zweigelt

A Zweigelt avagy a kék Zweigelt magyarországon a 60-as évektől kezdett ismerté válni. Ez a vörös szőlőfajta amely Ausztriából származik a Kékfrankos és a Szt.Lőrinc fajták keresztezéséből. A Zweigelt a tenyésztőjéről Dr.Zweigeltről lett elnevezve mégpedig 1922-ben Klosterneuburgban, Ausztriában.

Kép

Jellemzői: Vörös borszőlő a kékfrankos előtt érik körülbelül 10 nappal azaz Szeptember közepe, 17-21 mustfokkal szüretelik.Kedvező évjáratban aszusodik Fürt átlagtömege 170-180 gramm.
Ez a rubintvörös száraz bor tanninban szegény, és jellemzően gyümölcsös, meggyre emlékeztető az utóíze. Közepes valamint nagy fürtjei szeptember második felében érnek be. A fajta nagy előnye a korai érés és, hogy ellenáll a fagynak.
Bora igen gazdag színanyagban és csersavban, illata és íze jellegzetesen gyümölcsös és fűszeres, harmonikus és kellemes fanyarság jellemzi, telt bor, minősége a Kékfrankos és az Oportó közé tehető.


Kékfrankos

A kékfrankos szőlőfajta, amelyből tipikusan tanninban gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek. Hasonnevei: többek közt Blaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka. Magyarország legelterjedtebb vörös borszőlőfajtája. A kékfrankos általános Közép-Európában, beleértve Ausztriát és Németországot is. Magyarország számos borvidékén termesztik.

Kép

Jellemzői: Tőkéje gyors növésű. Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. Jól termő fajta, szeptemberben szüretelhető és a leszedésével nem kell sietni, mert nehezen rothad.
Bora finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas ízhatású.A közepesen intenzív, gyümölcsös-fűszeres illatkép néhány másodperc elteltével étcsokoládéval egészül ki. Kóstolva azt tapasztaljuk, már inkább a fűszeres jegyek a meghatározóak, amelyek azért ilyen kellemesek, mert üde savakkal, érett tanninnal párosulnak, és mert két forrásból származnak, e bor esetében ugyanis összeadódik a szőlőfajta eredeti fűszeres zamata a hordós érleléskor felszedett aromákkal. Fogyasztását 17-18 fokon ajánljuk.Színe sötétebb mélyebb bíbor, de lehet világos bíbor, lila árnyalattal a szélen évjárattól függően.


Kadarka

Származása bizonytalan; egyesek kis-ázsiai eredetűnek tartják, mások pedig Albániát jelölik meg származási helyéül. A neve az albániai Shkodra város szerbhorvát "Skadar" nevéből ered. Magyarországra a Balkán-félszigetről került, valószínűleg szerb közvetítéssel, a török kiűzését követően, a 18. században. Hazánkban gyorsan elterjedt és a reformkorban már szinte minden borvidékünkön termesztették; napjainkra termőterületei lecsökkentek. Leghíresebbekké az alföldi Kadarka és a szekszárdi Kadarka borok váltak.

Kép

Jellemzői: Tőkéje még a sovány homokon is erős növekedésű, hajtásai mereven felállóak, ezért támasz nélkül (un. gyalogműveléssel) is termeszthető. Rendkívül igénytelen, edzett, jó szárazságtűrő fajta. Levele sötétzöld, fényes, hólyagos felületű, durva tapintású. Fürtje hengeres, tömött, közepes méretű, szereti a földközeli, hagyományos fakaros telepítést. Napfényigénye magas. Bogyói kékesfeketék, árnyékos oldalukon néha zöldeskékek. Késői érésű fajta, de rothadékonysága és fagyérzékenysége miatt gyakran már szeptemberben szüretelik, alacsony mustfokkal és kevés színanyaggal. Jó fekvésben és kedvező évjárat esetén a 20-22 mustfokot is elérheti. Általában bőtermő, de termőképességét erősen befolyásolják a termékenyülés viszonyai.
Bora – jó érés esetén – kiemelkedően fűszeres zamatú. Kötöttebb és löszös talajon magasabb minőségű, testesebb vörösborokat, míg lazább homoktalajon vékonyabb, üdébb borokat terem.Tüzes, fűszeres, üdítően gyümölcsös bor.
Ha a kadarka borokat részeire szedjük, akkor a következő megjegyzésekkel ismertethetjük szépségeit, finomságát. 
Megjelenése: elegáns, tükrös, olykor lassan, lustán mozgó 
Színe: áttetsző, rubin–cseresznyés–sötét-világos-málnapiros, egyszóval kadarkaszínű, azaz piros 
Illata: gyümölcsös (cseresznyés-meggyes, epres, málnás, almás), gyógynövényes (koriander), virágos, megnyerő, lehengerlő, tiszta, friss, sokoldalú és finom, intenzív. 
Íze: cseresznyés, piros bogyós, epres, marcipános, körtés, vaníliás, almás, portóis, pirítós, zöldes, pinot noir-os, meggyes, fekete ribizlis, borókás, bodzás, hecsedlis, sokoldalú, finom, krémes, tömör, az egész szájat betöltő 
Sava: hepciás, finom, elegáns, kiegyensúlyozott, játékos, zöldes, harapós, bársonyos, élénk, könnyű, nem tanninokra épülő 
Szerkezete: tömör, egynemű, egyszerű, ritka szövetű, öblösen telt, jól felépült, sima felszínű, vitális 
Harmóniája: elegáns, finoman játékos, lecsengésben alkoholos, tüzes, szép köpenyű, egységes, kellemes, fantasztikusan sokoldalú, nem nehéz és kiegyensúlyozott 
Aki figyelmesen átolvasta ezt a jellemzést, az észreveheti az egymással ellentétes kifejezéseket, ami a fajta évjárat-érzékenységére, a termőhelyi adottságokra és a borászati technológiákra vezethető vissza. Ha röviden akarjuk jellemezni akkor csak annyit mondunk: „egyenes, tiszta bor!”.